Ágrippa. és a követek meg vivén aválaszt, atanáts mondá, hogy soha magát akarattyábol, a szolgálat alá nem vetné. és hogy attol nem tartana., hogy arra kénszerittsék. ez anyi volt, mint ha atanáts hadakozást hirdetet volna, A mint hogy. Claudius meg tudván végzéseket. hozájok küldé Agrippát, meg izenvén nékik, hogy ha ebben a szándékban meg maradnak, kételen lészen. ellenek hadakozni. noha ö néki arra. tellyeségel szándékja nem volna, de azon kéri a tanátsot. hogy leg aláb avároson kivül mutassanak arra valo helyt, ugy hogy az Istenek templomi meg ne ferteztessenek a hazafiaknak, a hazafiak ellen fegyvert fogot vérekel. végtire a nép tellyeségel csaszárt kivánván, és többire a tanáts urak el oszolván., kételenek valának Claudiust. császárnak üsmérni..
Claudius hogy meg hálállya Agrippának, ezen alkalmatoságal tett nagy szolgálatit, ahoz adá a mit akoron birt. Judéát a déli Iduméával egyut, és samariát, ugy anyira. hogy birtoka alá esék mind a. valamit a nagy Herodes, az ö nagy attya birt. még ezeken kivül. néki adá, Abilenát. és a libanum hegyét, ugy mint. azokot ajoszágokot a melyeket. lysaniás birta. Claudius azt akará, hogy ezt a donatiot. réz tablára irnák. és a Capitolba tennék. még ezeken kivül a császár szövettséget köte véle, a mellyet hittel petsétlék meg, a Romai nagy piatzon. még ezen kivül meg adá Agrippának a Consularis tiszteleteket, hatalmat atanátsban valo menetelre. és hogy görögül köszönhesse meg ajándékit. mivel rend szerént a császárnak deákul. beszéltenek.
Az Alexandriai sidok tellyeségel el levén nyomatva kájus alat. meg bátorodának Claudius alat, ugy
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 606)